Helyszín

• a térség besorolására vonatkozó dokumentumok (lásd az IEC 60079-10-1-et és az IEC 60079-10-2-őt) a robbanásveszélyes térségek besorolását és kiterjedését feltüntető tervekkel együtt, beleértve a zónabesorolást (valamint a porréteg legnagyobb megengedhető vastagságát, amennyiben a veszélyt éghető por okozza);
• a gyulladás következményeinek szükség szerinti kiértékelése;
• ahol alkalmazható, a gáz, gőz vagy por besorolása a villamos (és nem villamos) gyártmány csoportja vagy alcsoportja szerint;
• az adott gáz vagy gőz hőmérsékleti osztálya vagy gyulladási hőmérséklete;
• ahol alkalmazható, az anyag jellemzői, beleértve a villamos ellenállást, a porfelhő legkisebb gyulladási hőmérsékletét, a porréteg legkisebb gyulladási hőmérsékletét és a porfelhő legkisebb gyulladási energiáját;
• külső hatások és környezeti hőmérséklet.

Gyártmány

• a gyártó kiválasztásra, telepítésre és első felülvizsgálatra vonatkozó utasításai;
• a különleges feltételek mellett alkalmazható pl. az "X" betűjelet tartalmazó tanúsítványszámú villamos (és nem villamos)gyártmányokra vonatkozó dokumentumok;
• a gyújtószikramentes rendszerre vonatkozó leíró rendszerdokumentum;
• bármilyen vonatkozó részletes számítás, pl. az öblítés mértékének számítása a műszerekhez és analizátorházakhoz;
• gyártói/szakértői nyilatkozat.

Gondoskodni kell a karbantartáshoz és javításhoz szükséges információk beszerzéséről, hogy meg lehessen felelni az IEC 60079-17 illetve az IEC 60079-19 szabványok követelményeinek.

Létesítés

• a szükséges információk a gyártmány megfelelő telepítéséhez a telepítés elvégzéséért felelős személyzetnek megfelelő formában (lásd az IEC 60079-0 utasításait);
• a gyártmány azon térségnek és környezetnek való megfelelőségére vonatkozó dokumentáció, amelynek ki lesz téve, pl. a hőmérséklet névleges értékei, a védelem módja, IP osztály, korrózióállóság;
• a huzalozási rendszerek típusait és részleteit bemutató tervek;
• a kábelbevezető rendszerek kiválasztási kritériumainak feljegyzései az adott védelmi mód követelményeinek való megfelelőség szempontjából;
• az áramkörök azonosítására vonatkozó rajzok és jegyzékek;
• az első felülvizsgálatra vonatkozó feljegyzések;
• a telepítő/szakértő nyilatkozata.

MEGJEGYZÉS: A berendezés együttesek vagy előreszerelt tételek felülvizsgálatára vonatkozó feljegyzések elfogadhatók az első felülvizsgálati feljegyzések részeként.

Felülvizsgálat

• Egy berendezéselem állapotának megbízható megállapítása céljából végzett, annak gondos és tüzetes átvizsgálásából álló művelet, szükség szerint a berendezéselem szétszerelése nélkül vagy részleges szétszerelésével és kiegészítve például méréssel.
• A felülvizsgálatokat e szabvány szerint kell végezni, régebbi berendezések esetében viszont a létesítés időpontjában alkalmazott szabványok gyártmányokra és berendezésekre vonatkozó követelményeit kell figyelembe venni.
  MEGJEGYZÉS: Előfordulhat, hogy a létesítéskor alkalmazott szabványok nem IEC szabványok.
• Porok, szálak vagy lebegő részecskék esetében a rend és tisztaság befolyásolhatja a felülvizsgálati és karbantartási követelményeket.

Első felülvizsgálat

• A gyártmányokat a dokumentációjuk szerint kell telepíteni. Gondot kell fordítani arra, hogy a cserélhető elemek típusa és névleges jellemzői megfelelőek legyenek. A szerelés befejezésekor és az első használat előtt el kell végezni a gyártmány és a villamos berendezés első, részletes felülvizsgálatát a C melléklet szerint, amely az IEC 60079-17-ben meghatározott "részletes" felülvizsgálati fokozaton alapul.
  MEGJEGYZÉS: Az IEC 60079-17 további információt nyújt az első felülvizsgálatra vonatkozóan.

Időszakos felülvizsgálat

• Az összes villamos gyártmány, rendszer és berendezés szabályos időközönként végzett, rendszeres felülvizsgálata.

Részletes, közeli és szemrevételezéses felülvizsgálat:

• Részletes: olyan felülvizsgálat, amely átfogja a közeli felülvizsgálat szempontjait, továbbá felfedi az olyan hibákat, például a laza csatlakozásokat, amelyek csak a tokozások felnyitásával és/vagy szükség esetén szerszámok és vizsgáló készülékek használatával észlelhetőek.
• Közeli: olyan felülvizsgálat, amely tartalmazza a szemrevételezés szempontjait, továbbá felfedi az olyan hibákat is, például kilazult csavarokat, amelyek csak a hozzáférést elősegítő eszközök használatával észlelhetőek.
  PÉLDA: létrák (ha szükséges) és szerszámok
  1. MEGJEGYZÉS: A közeli felülvizsgálathoz általában nem szükséges a tokozás felnyitása vagy a villamos szerkezet feszültségmentesítése.
• Szemrevételezéses: olyan felülvizsgálat, amely hozzáférést elősegítő eszközök vagy szerszámok használata nélkül felfedi a szemmel látható hibákat, például a csavarok hiányát.

Dokumentáció

• A felülvizsgálathoz és karbantartáshoz a következő dokumentációnak (vizsgálati dosszié) kell naprakészen rendelkezésre állnia minden módosítással együtt:
  a) a térségek zónabesorolása, és ha ahhoz tartozik, akkor a gyártmányoknak az egyes helyeken szükséges védelmi szintje (equipment protection level, EPL) (lásd az IEC 60079-10-1-et és az IEC 60079-10-2-t),
  b) gázok esetében: az alkalmazási csoport (IIA, IIB vagy IIC) és a hőmérsékleti osztály követelményei,
  c) porok esetében: az alkalmazási csoport (IIIA, IIIB vagy IIIC) és a legnagyobb felületi hőmérsékletre vonatkozó követelmények,
  d) a gyártmányok jellemzői, pl. a névleges hőmérséklet, védelmi mód, IP védettségi fokozat, korrózióállóság,
  e) elegendő adat, mely lehetővé teszi a robbanásbiztos gyártmány védelmi módjának megfelelő karbantartását (lásd az IEC 60079-14-et), (pl. a gyártmányok, pótalkatrészek, tanúsítványok, műszaki információk jegyzéke és helye),
  f) az előző felülvizsgálati feljegyzések másolatai
  g) az első felülvizsgálat további feljegyzéseinek másolata az IEC 60079-14 szerint.
  
  Az egyéb dokumentumokra vonatkozó követelményeket, melyekre szükség lehet, az IEC 60079-14 és az IEC 60079-19 adja meg.
  

Alapelvek 1.

• Egy berendezésen vagy gyártmányon üzembe helyezés előtt első felülvizsgálatot kell végezni. A berendezések üzembe helyezési és beindítási eljárásának részeként az IEC 60079-14 jelöli meg az első felülvizsgálatra vonatkozó és egyéb követelményeket.
• Annak érdekében, hogy a villamos berendezés a robbanásveszélyes térségben a folyamatos használata során kielégítő állapotban maradjon
  a) rendszeres időszakonként felülvizsgálatot kell végezni, vagy
  b) szakképzett személyzet által végzett folyamatos felügyeletről kell gondoskodni, és szükség esetén karbantartást kell végezni.
  1. MEGJEGYZÉS: Porok, szálak vagy lebegő részecskék esetében a rend és tisztaság befolyásolhatja a felülvizsgálati és karbantartási követelményeket.

Alapelvek 2.

• Bármilyen beállítás, karbantartás, javítás, helyreállítás, módosítás vagy csere után a gyártmányt vagy az érintett gyártmányelemeket felül kell vizsgálni.
• A felülvizsgálati tevékenység legyen független minden sürgős karbantartási igénytől és/vagy egyéb tevékenységtől, hogy azok ne befolyásolják hátrányosan a felülvizsgálat által megállapított adatok megbízhatóságát.
  2. MEGJEGYZÉS: Nem követelmény, hogy a felülvizsgálatot végző személyzet tagja külső független szervezet tagja legyen. Bármilyen beállítás, karbantartás, javítás, helyreállítás, módosítás vagy csere után a gyártmányt vagy az érintett gyártmányelemeket felül kell vizsgálni.

Alapelvek 3.

• Ha a térség besorolásában vagy a gyártmány védelmi szintjére vonatkozó követelményekben bármikor változás következik be, vagy a gyártmányt egyik helyről áthelyezték egy másikra, akkor ellenőrizni kell, hogy a védelmi mód, az alkalmazási csoport és a felületi hőmérséklet, ahol alkalmazható, megfelel-e a megváltozott feltételeknek.
• Ha a felülvizsgálat során a berendezést vagy gyártmányt szétszerelték, gondoskodni kell arról, hogy összeszereléskor a védelmi mód változatlanul fennmaradjon.
  3. MEGJEGYZÉS: Ez magában foglalja a visszamaradt por eltávolítását és a tömítések megfelelő visszahelyezését.
  4. MEGJEGYZÉS: A gyártmány állapotromlását okozó legfontosabb tényezők: korrózióra való hajlam, vegyszerek vagy oldószerek jelenléte, por vagy szennyeződés felgyülemlésének valószínűsége, vízbehatolás valószínűsége, túlzott környezeti hőmérséklet, mechanikai sérülés kockázata, túlzott vibráció.
  Egyéb tényezők: a személyzet képzettsége és gyakorlata, illetéktelen módosítások vagy beállítások valószínűsége, nem megfelelő, pl. a gyártó ajánlásával nem összhangban végzett karbantartás valószínűsége.

Jelöletlen gyártmányok ellenőrzése:

• Ha hiányzik vagy olvashatatlan a robbanásbiztos gyártmány tanúsítási táblája vagy jelölése, alternatív módszereket lehet alkalmazni az adott berendezés tanúsítási adatainak meghatározására. Az alkalmazott módszer lehet egy kiegészítő azonosító tábla, amely tartalmazza az egyedi azonosítókat, a gyártási számokat vagy a létesítési adatbázisra való hivatkozást. A címke felerősítésnek vagy rögzítésének módja ne csökkentse a berendezés működőképességét.
• A robbanásbiztos gyártmányok kezelésére alkalmazott leltározási és azonosító címkézési módszer legyen alkalmas a berendezés olyan csere-vagy javított berendezéssel való pótlásának nyomon követésére, melyek tanúsítási jelölése és adatai eltérnek az eredeti berendezéstől.

Gyártmányok jóváhagyása régi berendezésekben:

• Ha nem lehet megállapítani, hogy a meglévő gyártmányt robbanásveszélyes térségben lévő használatra tanúsították, ki kell deríteni, hogy a gyártmány alkalmas e további használatra.
• A gyártmányt helyes üzemeltetése és karbantartása végett, értékelést kell végezni a gyártmány jellemzőinek ellenőrzésére és az adott helyen az adott célra való megfelelőségének megállapítására, a megfelelő felülvizsgálati és karbantartási követelmények meghatározása céljából. Ilyen esetekben a "C" mellékletben megadott eljárást lehet követni.
  MEGJEGYZÉS: Ez az ellenőrzés azokra a berendezés-elemekre érvényes, amelyeket a robbanásbiztos térségben működő, tanúsított villamos gyártmány használatára vonatkozó bármely követelmény megállapítása előtt telepítettek.

C melléklet (tájékoztatás)
Az adott célra való alkalmasság értékelése:

• Ha nem áll rendelkezésre megfelelőségi tanúsítvány (vagy a tanúsítvány eredetét nem lehet ellenőrizni), ki kell értékelni az adott célra való alkalmasságot.
• Ehhez általában szükség van a teljes auditra, a gyártmány kiértékelésére, egy minden szükséges számítást, mérést, gyártmány-és kábelparamétert stb. tartalmazó szerkezeti leírás elkészítésére, valamint azokra a döntésekre és nyilatkozatokra, melyek szerint a gyártmány megfelel a célnak és biztonságos a használata.
• A vizsgálatokat, amennyiben azokra szükség van, hozzáértő személynek kell végeznie kalibrált vizsgálókészülékek segítségével.

Rögzített berendezések:

• Az időszakos felülvizsgálatok közti időtartam nem haladhatja meg a három évet.
• Ha nagyszámú hasonló berendezéselem, pl. lámpatest, csatlakozókapocs-doboz stb. van hasonló környezetben az időszakos felülvizsgálatot mintavételes felülvizsgálat szerint is el lehet végezni, feltéve, hogy a minták számát és a felülvizsgálat gyakoriságát ellenőrzik.
• Ajánlatos azonban az összes berendezéselemet legalább szemrevételezéssel felülvizsgálni.

Mozgatható gyártmányok:

• A mozgatható (kézi, hordozható és szállítható) villamos gyártmányok esetében különösen kell számítani a meghibásodásra vagy a helytelen használatra, ezért itt az időszakos felülvizsgálatok közti időtartam csökkentésére lehet szükség.
• Minden gyártmányon legalább 12 havonta el kell elvégezni a közeli felülvizsgálatot;
• Azokat a tokozásokat, amelyeket gyakran kell kinyitni (pl. telep burkolatok) legalább 6 havonta alá kell vetni részletes felülvizsgálatnak.

A felülvizsgálat gyakorisága:

• Az ellenőrzések és a folyamatos felügyeletet megalapozó felülvizsgálatok gyakoriságát a gyártmány várható állapotromlásával kapcsolatos üzemi környezet, a használat és a gyakorlat figyelembevételével kell meghatározni.
• Hacsak a gyakorlat nem igazolja az ellenkezőjét, akkor fontolóra lehet venni azt, hogy ha az üzemnek egy jelentős számú robbanásbiztos rendszert tartalmazó részét nem ellenőrzik rendszeresen, pl. hetente, nem célszerű azt a folyamatos felügyelet koncepciójába felvenni.
• Ha a szakképzett személyzet észrevette egy környezeti tényező megváltozását (pl. oldószer-elárasztás, megnövekedett vibráció), akkor gyakrabban kell ellenőrizni azokat a robbanásbiztos gyártmányokat, amelyek érzékenyek lehetnek a változásra.
  MEGJEGYZÉS: Ugyanakkor a szakképzett személyzet ritkábban is ellenőrizheti azokat az gyártmányokat, amelyekről a gyakorlat kimutatta, hogy nem érzékenyek a változásra.

Dokumentáció

• A berendezés dokumentációja tartalmazzon elegendő információt
  a) a karbantartási műveletek soráról és az ilyen műveletek okáról, és
  b) a folyamatos felügyelet hatékonyságának igazolásáról.
• A hibák észleléséről és a javítási műveletekről felvett jegyzőkönyveket meg kell őrizni.
• A dokumentáció lehet a normál karbantartási dokumentáció része. Azonban a rendszerre vonatkozó vizsgáztatás rendje legyen alkalmas az előzőekben említett koncepciók teljesítésére.
  MEGJEGYZÉS: A képzési programokat úgy lehet kialakítani, hogy bizonyos legyen, hogy a szakképzett személyzet tudatában van a folyamatos felügyelet koncepciója szükségességének. Az oktatás ilyen kialakítása más bizonyosságot is nyújthat.

Címkézés

• A felülvizsgálat során meg kell győződni arról, hogy a címkék olvashatóak és megfelelnek a vonatkozó dokumentációban megadott követelményeknek, valamint arról, hogy a ténylegesen beszerelt gyártmány az előírttal megegyezik.

Jogosulatlan módosítások

• Problémát jelenthet a jogosulatlan módosítások ellenőrzésének követelménye, mivel nehéz a változások felismerése, pl. egy nyomtatott áramköri lapon. Általában ajánlatos azzal a lehetőséggel számolni, hogy történt néhány jogosulatlan módosítás.
• Ki lehet használni azt a tényt, hogy a legtöbb javítással és változtatással járó változtatás pl. forrasztás más típusú és más minőségű, mint az eredeti. Segíthetnek az eredeti készülékekről készült fotók és az áramkörök biztonságát leginkább befolyásoló alkatrészek jegyzékei.